Történelem – 16. rész: Battle Beasts | Urban Cobra Strike Force

A korábbi részektől eltérően kicsit kevésbé katonai témát fogok feszegetni, ugyanis egyik gyűjtő kollégánk megkeresésére reagálva előrébb hoztam ennek a témának a boncolgatását. Jött ez szóba annak apropóján, hogy készültek feliratok a rajzfilmes megjelenésükkel kapcsolatban. Viszont azért nem a Rajzfilmblokk sorozat részeként szerepel, mert valójában ez csupán az egész franchise egy apró szeglete és a figurák támogatására léptek elő a mozgóképes világba, nem pedig a rajzfilmmel kapcsolatban kerültek bevetésre a figurák. Azonban ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük a helyzetet, egészen 1986-ig kell visszarepülnünk, mégpedig Japánba.

A nyolcvanas évek közepére nagy sikernek örvendett a Transformers Japánban is, és a Takara cég, mely akkor már régóta szövetségese volt a Hasbronak, készített egy kicsiny méretű játéksorozatot, melyben félig állatok, félig mechanikus lények szerepeltek. Összességében felturbózott állati katonák veselkedtek egymásnak és Beastformers néven jutottak ki a cég kezei közül. Természetesen tudta a Takara, hogy ahhoz, hogy minél több emberhez eljussanak, fontos lesz, hogy valami médiaszereplésről is gondoskodjanak. Ez lett a Headmasters rajzfilm széria, melyben a “Rebellion on Planet Beast” epizódban a bestiák fellázadtak a Decepticon elnyomás ellen és bár közöttük is voltak szép számmal, akik az Álcákhoz húztak, természetesen az Autobotok egyesített erőkkel lezúzták az elnyomókat, és míg sok lényt elhurcoltak az Álcák (Scorponok vezetésével), a bolygó nagyjából újrakezdhette az építkezést és Rodimus segítségül ott hagyta a Monsterbotokat, ha esetleg bármikor visszatérnének az ádáz robotok. Érdekesség, hogy a kiadások dobozaira is a TF színei és a rácsos dizájn volt a jellemző, ablakos doboz formátumban.

A figurák sikerrel vették be a gyerekek szobáit, s ezt látván 1987-ben a Hasbro fogta a licenceket és elkezdte forgalmazni a játékokat Amerikában és a világ más pontjain is. Itt a már bevett, gyerekekkel mutatjuk be a reklámokban típusú anyagok mentek a különböző csatornákon, többnyire minden egyéb médiakötődés nélkül. Mégis, ahhoz képest sok országban óriási siker lett néhány évig a figura sorozat. A fiatalok imádták a kis karaktereket, melyek nem a legridegebb műanyagból készültek, körülbelül 2 inch méretűek voltak és hogy ne csak mindenféle szabály nélküli rendszerben legyenek csak játszhatóak, hőre színesedő matricákkal látták el őket, melyek 3+1-féle erőt jelentettek. A három legkönnyebben beszerezhető a víz, tűz és fa elemek voltak. Ezek úgy működtek, mint a kő, papír olló játék. A negyedik, ritkább elem a ragyogó napfény volt, mely ütötte mindhárom előzőt. A Hasbro már nem a rajzfilmből indult ki és elhagyták a kétféle csapatbesorolást, illetve a Transformers hátteret is.

A két ponton mozgatható figurák mindegyike kapott egy-egy (az első három szériában) kardszerű, vagy vívásra alkalmas fegyvert, majd az utolsó széria már lőfegyverek jutottak szerephez, melyek a karakterek állati vonásaira is utaltak. Érdekesség, hogy a japán verzióban a szokásos módon osztották kétfelé az állatokat: jellemzően emlősök és madarak alkották a jókat, míg a többi élőlény, megtámogatva néhány emlőssel – tartoztak az Álcákhoz. Később már ez is kikopott a köztudatból. A Hasbro lépése bizonyos szempontból jót tett, de azért a nagy számú kiadás is érzékeltette a játszhatóság korlátait. Ezek ellenére sok mindent terveztek kiadni, ebből viszont csak egy nagyobb változtatás jelent meg. Japánban Shadow Warriors, míg Amerikában inkább Laser Beasts néven futottak és újabb dizájnok kerültek terítékre, a már említett fegyverekkel és ezúttal nem egy apró matrica, hanem egy gömb alakú rész váltotta ki a speciális képességüket.

Természetesen sok további ötletük is volt, mint az “upgrade” verziók, vagyis azon figurák kiadásai, melyek egyfajta végső felszereléssel gazdagodtak. Ez azt jelentette volna, hogy az állatokra további páncélokat és fegyvereket pakoltak volna. Ez azonban az idő rövidsége miatt nem valósulhatott meg. Nem fogytak tovább jól a figurák, így 1988 után ejtették a kiadásokat.

A figurák kinézetei egyébként izgalmasak voltak. Az állatok klassz páncélt kaptak, érdekes fegyverekkel, amik időnként idomultak az állatokhoz, mint a rák kezében a rákfegyver, vagy épp a vakond fegyvere is. Néhol viszont teljesen új utakat választottak. A karaktereket segítették nagyon rövid leírások, és persze azok a csodálatos, néhol kicsit elszállósabban kék-lila, de mindenképp harmonizáló és igényes festések, amik miatt bárki egyből felismeri gyermekkori kedvencét. A kicsi méret miatt a szülőknek sem kellett aggódni, hiszen a gyerekek egy hadsereggel is feltölthették a kisebb dobozokat, s így azért egész helytakarékos háborúkat lehetett vívni.

Készültek playsetek, minibázis darabkák és járművek is, melyek azonban nem sokban egészítették ki a játékot, de tény, hogy ezzel is próbálkoztak azért. Viszont meg kell jegyeznem, egész mesterien használják itt-ott a Battle Beast dizájnokat, afféle homage-ként, ugyanis a nagy sikerű, itthon is árult Transformers Titans Return szériában pár Titan Master járműve kísértetiesen hasonlít a Battle Beasts Drill gépekre. Ezen felül is bizonyosan sok utalás volt, képregényekben pedig ennél sokkal több. Sajnos a Blackthorne kiadótól csak 4 részig jutott a képregény, mielőtt csődbe mentek az őrült Michael Jackson 3D képregény miatt. Később aztán a kétezres években fel-feltűntek a Dreamwave és DDP TF füzeteiben, majd az IDW is próbálkozott serényen. Eközben Japánban mangákban szerepeltek a közkedvelt hősök.

A kilencvenes évek elejére megnőtt az európai bootleg gyártás és ez bizony a Hasbro licencét sem hagyta ki. A görög Battle Beasts egy 1:1 méretű másolat széria volt, mégpedig Tepato Maxoi néven. Ezek a festetlen, többnyire glitteres csillogó műanyagból készült változatok elterjedtek volt az öreg kontinensen és másféle fegyverekkel, hasonló (2 pontos) artikulációval, hőérzékeny matrica helyett pedig sima matricával voltak kaphatóak.

A kétezres évek aztán új lendületet adott a figuráknak. Egyrészt kisebb gyártók jelentek meg, és így a Glyos figurák egyik csoportja (Armorvor), illetve a Rise of the Beasts egyértelműen innen építkezett.

Innen már csak egy apró lépés következik, a Beast Saga egy 2012-ben megjelent széria volt, mely a különféle vendorok segítségével elért a nyugati világba is. Ez a sorozat is félik mechanikus, félig élő bestiákkal foglalkozik de azzal a különbséggel, hogy ezeknél egy kockát kell betolni a mellkasukba, ami az erejüket jelzi. S bár konkrét utalás nincs arra, hogy ez a BB folytatása volna, azért elég sok hasonlóan kinéző bestiával találkozni köztük.