Gyűjtési hóbort 21

Tovább kutakodva a gyűjtés körüli témák sűrűjében egy nagyon érdekes és izgalmas időszak tudományos hátterére világít rá egy külföldi cikk. A címe is sokatmondó: hogyan válik valaki játszó gyermekből gyűjtővé. A blastr.com cikke következik magyar nyelven.

Vannak tiszta, de lassan megkopó emlékeim arról, hogy mikor játszottam utoljára a gyerekkori játékaimmal. 11-12 éves lehettem és egyszer csak előtört a vágy, hogy előszedjem a játékaimat. A G.I. Joek, Transformerek, Tini Nindzsa Teknőcök sokat megélt játszótársaim voltak. Lementem a pincébe, leültem a barna szőnyegre a tévé elé és kiöntöttem a dobozaim tartalmát a földre, mint oly sok ezerszer azelőtt és elkezdtem játszani.

De valami nem olyan volt, mint azelőtt. Leonardo, Destro vagy épp Optimus cseppet tűnt olyan élettelinek, mint azelőtt. Ott hevertek a földön és nem jutottak eszembe vagány akciótörténetek róluk, nem akartam felállítgatni őket sorokba, hogy megvívják a nagy csatákat. A játékaim hirtelen nem voltak izgalmasak. Emlékszem, nagyon egyedül éreztem magam. Bizonyára a Kedves Olvasó is érzett hasonlót, és talán időnként úgy gondolkodunk, hogy eljön ennek az ideje, feladni a gyerekkori dolgokat. Azonban ez egy kellemetlen érzés, amikor átgondoljuk, hogy gyermekkorunk hőseit hátrahagyjuk. A népszerű Marvel, DC filmes adaptációk, a Star Wars újraélesztése és a milliónyi reboot annak köszönheti sikerét, hogy a rajongók általában már kiskorukban találkoztak ezekkel a márkákkal. No és persze a felnőttkorban csúcsosodó gyűjtési kultúrának is nagy szerepe van ezek növekvő népszerűségében.

“Befejezzük a játszást? Vagy változtatunk a játékokon, amikkel játszunk?” – teszi fel a kérdést Scott Eberle (Ph.D.) a The Strong National Museum of Play játéktanulmányokkal foglalkozó tagozatának elnöke és az American Journal of Play főszerkesztője. “Mi a helyzet a rakétamotorokkal, az integrált áramkörökkel, vagy a rádioteleszkópokkal? A játékstílusunk idomul az eszközeinkhez, a játékaink pedig idővel egyre bonyolultabbá válnak.”

Nézzük meg, miért is kezdünk el játszani elsősorban. Jean Piaget svájci pszichológus szerint a gyermekek kognitív fejlődése négy részre tagolódik. Először megtanulunk kapcsolatba kerülni környezetünkkel. Ezt követően fejlesztjük és finomítjuk a logikai és érvelési rendszerünket, az elvont gondolkodási képességeinket, hogy megértsük a kapcsolatokat magunk és a környező személyek és tárgyak között. A játékok ebben a fejlődésben segítenek nekünk, de minden lépésben más szerepet töltenek be. Eleinte a plüss oroszlán csak egy kitömött oroszlán, de később egy zöld Duplo kocka reprezentálhatja Hulk-ot például, ha nem kaptál ilyen játékot. Ezt követően pedig már saját történeteket építünk a játékok köré. “Ezek a csemeték számtalan vad, mókás, érdekes történettel állnak elő, mert képesek a szimbolikus játékra és az interaktivitás fejlesztésére” – állítja Travis Langley (Ph.D.), a Henderson State University pszichológiai karának professzora és a Batman and Psychology könyv szerzője.

Az egyre növekvő számú kísérlet azt igyekszik feltárni, hogy a játék képessége hogyan segíti például a tanulást, a kreatív gondolkodást, ami mondjuk egy egész napos, hagyományos tanítási napon kimaradhat, ahol csak az ABC tanulását és a négy alapművelettel találkozik a gyermek. “Az új ötletek létrejöttének lehetőségét rejti magában” – állítja Hilary Conklin, Ph.D., a DePaul University oktatási karának professzora, aki a középiskolákban zajló játékidő pozitív hatásait kutatta. “Ha arra gondolunk, az innováció hogy születik, akkor a kísérletezésre és a világok keveredésére kell asszociálni”. Tehát egyáltalán nem baj, ha régebben Batman Hulk Hogannal küzdött és Kirk kapitány összecuccolt Barbieval.

A tény, hogy számos játékunk híres sorozaton vagy filmen alapszik (esetleg a megfilmesítésre váró aktuális bestseller könyvön) a gondolkodás számos formáját segíti. Az eredeti variációkból mi magunk hozhatunk létre addig nem létező egyveleget, új történeteket alkothatunk és kimozdíthatjuk az előre megírt szerepekből a karaktereinket. Győzhet a gonosz vagy épp a jó- és a rosszfiú a végén összehaverkodik. Amikor a pubertáskor legmagasabb pontjára érünk tizenévesen, rengeteg pszichikai változás alakul bennünk egy időben, melyek miatt a játékokat kevésbé tekintjük izgalmasnak. Például hirtelen barátot vagy barátnőt szeretnénk választani. És persze a tinikori “ki kivel jár” időszakban emellett is sokkal inkább társas időtöltéseket kezdünk el keresgélni. Eljön az idő, amikor az egyedüli játék a pincében nem érhet fel azzal az érzéssel, mint amikor a haverokkal lóghatsz valahol. (Ez a magyarázat arra, amit éreztem, amikor elővettem a játékaimat.)

A Piaget által leírt “formal operational stage”, – mely úgy tizenkét éves kortól a felnőtté válásig tart -, azaz az a korszak, amikor megtanulunk komplex gondolatokat összerakni, elvont, absztrakt gondolatokat elkülöníteni és értelmezni –  ugyanis ekkor teljesedik ki, és “a saját agyad áll az útjába annak, hogy élvezni tudd a játékot az addigi figuráiddal vagy más játékaiddal” – vélekedik Langley. Természetesen ez nem jelenti, hogy kevésbé vagy kreatív tinédzser korban. Sőt, pont az ellenkezője igaz. “Ebben a korban már nem szükségesek kézzel fogható tárgyak, hogy kifejezzük elképzeléseinket” – teszi hozzá Langley. Vélhetően ezek azok az évek, amikor először próbálunk meg alternatív vagy teljesen eredeti történeteket írni vagy a művészetileg ihletettebbek ekkor ragadnak papírt és ceruzát és rajzolják le saját karaktereiket, találnak ki hozzá érdekes és izgalmas történeteket.

Felnőttkorban is tölthetnek be szerepet gyermekkori játékaink. Még mindig megvannak a kiskori Star Wars játékaim – igaz, kicsi a gyűjteményem. Az asztalomon ott található Poe Dameron X-Wingje, bontatlan állapotban. Biztosan van, akinek rengeteg He-Man figurája sorakozik a polcain vagy épp a legújabb Marvel LEGO-figurákkal van tele a lakása. Ez is egy fajtája a klasszikus értelemben vett játéknak?

Úgy néz ki, hogy igen. “A gyűjtésből fakadó játék forrása nem onnan jön, mint a kiskorié. Nem konkrétan a tárgyból, ami a polcon van kiállítva. A játék a beszerzést megelőző kereséséből-kutatásából, a beszerzéséből, esetleges alkudozásból, a téma iránti elhivatottság, múltjának és jelenkori történetének megismeréséből és a komplett gyűjteménnyé való avanzsálás előtti feszültségből fakad (egyébiránt a “komplettség” elérése sosem valósul meg)” – jegyezte meg Eberle. Létezik egy szociális oldala is: gyűjtői rendezvényekre járunk el, ahol személyesen lehet beszerezni a dolgokat és eközben ismeretségeket, barátságokat kötünk olyanokkal, akik osztoznak ebben a szenvedélyben.

Ezt bármilyen gyűjtésre lehet alkalmazni, az indián festmények gyűjtésétől a baseball kártyákig. Amikor valaki játékokat gyűjt, az talán segít erősíteni azt a köteléket, ami jelenkori énünk és aközött a gyermek között van, amelyik imádott órákon keresztül a szőnyegen játszadozni. “Ez nem csak ezekről a tárgyakról szól, hanem arról, hogy mi magunk milyenek voltunk gyermekkorban” – emelte ki Langley, aki azt is elárulta, hogy közel 130 Batmobile-t állított ki egyetemi irodájában. Az is megtörténhet, hogy felnőttként azt érezzük, ezek a játékok segítenek egy feladat vagy probléma kreatív megoldásában. Míg az egyre valósághűbb videojátékok kizárólag a digitális világban engedik átélni az élményeket, addig egy teljesen más érzést közölhet a fizikálisan megfogható japán mecha szobor az állványon.

“Szerintem nem csak meg kell vásárolni, de játszani is kell vele” – említi meg Conklin. “Miért ne lehetnének akciófigurás üzleti megbeszélések?”

Ezt megfogadva óvatosan kivettem a dobozából az X-Wing-et, mely jól kidolgozott fém makett. Senki hullajtson könnyeket emiatt a nagy gyűjtők közül, hiszen nem nyugdíj-kiegészítésnek vásároltam. Abban nem vagyok biztos, hogy a munkahelyemen újra és újra űrcsatákba bonyolódva képes lennék megoldani problémás helyzeteket, de ezt úgyis csak egyféleképp lehet kideríteni…

[Denny Watkins]

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s